Mire való a hajók félmodellje?

2021.03.03. - Érdekességek
Mire való a hajók félmodellje?

A hajótervezés ma már számítógépes tudomány, de a korábbi időkben a tervező tapasztalatának, formaérzékének és térlátásának komoly szerepe volt benne. A hajók megrendelői korábban csak akkor tudták maguk elé képzelni a leendő járművet, ha a hajótervező méretarányos, nagyon részletes modellt készített róla – sokszor a belső szerkezetet is megmutatva, mint a híres angol admiralty modellek esetében. Ezek a modellek azután legtöbbször a megrendelő irodáját díszítették. De mire valók voltak a hajógyári rajzpadlások asztalosai által a hajótest vonalrajza alapján tömör fából készített, méretarányos és nagyon pontos félmodellek, amelyek a szimmetriasíkjában kettévágott hajótestnek csak egyik (hagyományosan a jobb-) felét ábrázolták, a szimmetriasíkban (az úgynevezett „hajóközépsíkban” egy fatáblára ragasztva? Nos, ezek több célt is szolgáltak.

Mire való a hajók félmodellje?
Mire való a hajók félmodellje?
Mire való a hajók félmodellje?
Mire való a hajók félmodellje?
1/4

STS Magyar félmodellje

Bár a hajótest elméleti vonalrajzának készítési módját nagyon korán, már az 1500-as években is ismerték, és a vonalrajz alapján el tudták készíteni a hajótest sík alkatrészeit (bordákat, válaszfalakat stb.), de a hajótest burkolatának, az úgynevezett „külhéjnak” bonyolult térgörbe-formáját a legutóbbi időkig, a számítógépes tervezés megjelenéséig nehezen tudták síkba kiteríteni (terítsünk ki síkba egy félbevágott labdát!). Ez a fahajók keskeny palánkjainak készítésekor még nem okozott jelentős problémát, de a széles, domborított lemezekből épülő fém hajótestek esetében eléggé megnehezítette a külhéj alkatrészeinek pontos kiszabását. Ezért a hajóról méretarányos félmodell készült (elég volt az egyik fele is, mert a másik ennek tükörképe), amelyre fel lehetett rajzolni a leendő lemezkiosztást, és le lehetett venni a lemezek pontos méreteit. Ezt még nemrégiben is elvégezték az acélhajók tervezése során, ahogy azt Petur László: A nagy kaland című, 1959-es hajózástörténeti könyvének egyik fényképe is ábrázolja.

De volt a félmodellek készítésének egy másik oka is. A jó kézügyességgel megáldott (és az asztalosmunkában jártas) tervezők sokszor nem bajlódtak a vonalrajz sok munkát igénylő megrajzolásával és több lépcsőben végzett pontosításával (az úgynevezett „kiegyenlítéssel”, amelynek során a test minden pontja mindhárom nézeten – az elő-oldal- és felülnézeten – ugyanarra a helyre kerül, tökéletes, horpadás- és kidudorodásmentes térgörbét alkotva), hanem fogták a gyalut és kigyalulták a nekik legjobban tetsző, tökéletes formájú félmodellt. Még a hajóépítés történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, az amerikai Nathaniel Herreshoff is ezt a módszert követte: addig alakította a félmodellt, amíg az neki (és a leendő megrendelőnek) a legjobban tetszett, aztán rárajzolta a bordákat és vízvonalakat, és egy általa konstruált csuklós pantográf-műszer mutatóját végigvezette a vonalakon, a műszer másik végébe fogott ceruza pedig papírra rajzolta ezeket, ebből készült azután a vonalrajz. Ma a korszerű 3D-s számítógépes tervezés már feleslegessé teszi a félmodellek alkalmazását, de a jobb hajótervező irodák falain még mindig ki van függesztve egy-két korábban tervezett hajó félmodellje – már csak a nosztalgia kedvéért is.

Az STS "Magyar" félmodelljét Nárai Zoltán önkéntes munkában készítette el. A precíz kivitelezés hatalmas szaktudását dícséri. Nárai Zoltán (Gébler Józseffel együtt társszerzőként) 1985-ben írta a VITORLÁSHAJÓK című könyvet (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Bp.).

Dömel Vilmos hajótervező mérnök cikke

Legutóbbi cikkek

Hírlevél feliratkozás