2023.05.24. - Események
Dömel Vilmos hajótervező mérnök
A tervezett vitorlázat (sail plan) a stabilitásszámítási munkák alapját képzik. Ez alapján lehet a várható szélsebességek esetén a hajó stabilitását kiszámítani, és ez alapján eldönteni, hogy a vitorlázat megfelel-e a hajó méretének. Ha ugyanis kevés a vitorla, a hajó alulvitorlázott, nem fog elérni elegendő sebességet. Ha túlvitorlázott, erős szélben a nagy billentő nyomatékok túlságosan megdöntik a hajót, ami különösen hirtelen szélrohamok esetében veszélyes lehet.
A stabilitásszámítás a következő lépésben arról ad tájékoztatást, hogy milyen szélerősség mellett mennyi vitorlát lehet használni a még elfogadható dőlésszögig: amíg a fedélzet széle a lee oldalon el nem éri a vízfelszínt.
Az alábbi ábra a vitorlázat rajzát mutatja a DNV (Det Norske Veritas hajóregiszter) stabilitásszámítási igényeinek megfelelő terjedelemben. A regiszter három fázisban, csak a teljes vitorlázatú, fél vitorlázatú és viharvitorlázatú hajón kérik elvégezni a stabilitástszámítást. Ezért a reffelt vitorlákat ezen előzetes számítások során nem vettem számításba (a kereszt- és a gaffos hosszvitorlák esetébe annyi variáció állítható elő a reffeléssel, amennyit csak akarunk), a fél vitorlázatnak pedig az alapvitorlázatot számítottam a keresztvitorlák, a főderéktarcs és a csúcsvitorlák nélkül.
A vitorlázat méretét és adatait az alább kinagyított táblázat mutatja:
A vitorlasúlypontok ismeretében a különböző vitorlázatok (teljes, alap és viharvitorlázat) által létrehozott billentő nyomatékok kiszámíthatóak az egyes szélsebességek esetében egészen a 12 Beaufort-fokig. Ezek alapján pedig kiszámíthatóak a várható dőlésszögek. Ezekről a következő cikkben számolok be.
