Vitorlás szakkifejezések (2. rész)

2021.04.30. - Érdekességek
Vitorlás szakkifejezések  (2. rész)

Dömel Vilmos hajótervező mérnök cikke

A következőkben olyan szakkifejezésekről szeretnék néhány szót ejteni, amelyek már okoztak némi zavart a vitorlás szakzsargon használói között, kiváltképp olyankor, amikor a külföldi partnereinkkel folytatott beszélgetésben (netán óvástárgyalás keretében) a nemzetközi vitorlásnyelvet, az angolt használjuk. Ezek a kifejezések a hajó oldalait és a hajónak a szélhez viszonyított irányát jelölik.Mivel ezek a csavaros eszű vitorlázók (magamat is beleértve) semmit se hívnak a rendes magyar nevén, természetes, hogy a hajó oldalait is másképp hívják, mint a többi ember. Ha arccal a hajóorr felé fordulunk, a jobb oldalt (a hajónak azt a felét, amelyik a hajóközép-síktól, azaz a hajó közepén hosszában függőlegesen húzódó szimmetriasíktól jobbra esik), német jövevényszóval steuerbord-nak, a hajóközépsíktól balra eső részt pedig backbord-nak nevezik (ez utóbbit valami titokzatos okból bekbord-nak hívja a legtöbb vitorlázó, holott a németek ezt a szót bakbord-nak ejtik ki). Angolul viszont a jobb oldal neve starboard, a bal oldalé pedig port. (A vitorlás szövegekben néha látható steuerboard és backboard-féle keverékeknek nincs értelme).

A fenti kifejezések onnan származnak, hogy a hajókon a XII.század végéig ismeretlen volt a hajóközépsíkban a fartőke mögé felfüggesztett kormánylapát (ennek 1180 körüli első ábrázolása a winchesteri katedrális keresztelőkútján levő dombormű). Addig a hajókat a jobboldaluk hátsó vége mellé felfüggesztett nagy méretű lapáttal kormányozták (a nagyobb hajókat a hátul mindkét oldalon felfüggesztett, tolórúddal összekapcsolt nyelű lapátokkal, de a - többnyire jobbkezes - kormányosmester itt is a jobboldali lapát mellett foglalt helyet). Ezért a hajó jobb oldalát a tengerésznépek máig is kormányoldalnak vagy kormányfélnek hívják. A baloldal – backbord – neve a régi német hajósnyelvbe az angolból került át és arra utal, hogy a kormányféllel ellentétben ez a hajó "hátoldala", míg magában az angol nyelvben a "port" (kikötő) szó még ma is arra utal, hogy valaha nagyon régen a jobboldali kormánylapáttal felszerelt hajók a kikötő kiépített kőfalához a bal oldalukkal álltak oda, hogy a sérülékeny kormánylapátot össze ne törjék. A port azóta is a bal oldal neve: a tengerészek már csak ilyen konzervatív népek.

A hajó irányát a szélhez viszonyítva vitorlásnyelven "csapás"-nak hívják, nyilván abból kiindulva, hogy honnan "csapja meg" a szél a vitorlákat. (Azt, hogy ez a szó a vitorlázásba az erdőn-mezőn állatok törte "csapás" megfelelőjeként - lásd:"arany a medvecsapáson!" - került volna át, nemigen tartom valószínűnek, mert a vízen nem maradnak nyomok). Így a jobbról jövő széllel vitorlázó hajó "jobb csapáson", a balról jövő széllel vitorlázó pedig "bal csapáson" halad. Angolul a csapás "tack", így a jobbról jövő széllel vitorlázó hajó megjelölése "starboard tack yacht", a balról jövő széllel vitorlázóé pedig "port tack yacht". Eddig a dolog rendben is volna.A csapásra a németek a "Schlag" szót használják (magyarosan "slág"). A baj ott kezdődik, hogy a németek - és nyomukban a régi vágású magyar vitorlázók is - a menetben levő hajó útirányát nem a szélirány szerint, hanem aszerint az oldal szerint nevezték el, amerre a hajó dől. Márpedig a jobbról jövő széltől a hajó a bal oldalára dől, tehát backbordra, a balról jövő széltől pedig a jobb oldalára, azaz steuerbordra. Így tehát az az útirány, amelynél a szél jobbról fúj, és a hajó ettől balra dől, a nemzetközi (angol) vitorlásnyelvben "starboard tack", a magyar vitorlázók szerint pedig "bekbord slág".

Az az útirány pedig, amelynél a szél balról érkezik és a hajót jobbra dönti, angolul "port tack", magyar vitorlázóul pedig "stejerbord slág" (mi így ejtjük a steuerbordot). Ebből már volt néhány kalamajka.Tudjuk, hogy az ellenkező irányú széllel vitorlázók közül annak van a találkozáskor útjoga, aki  jobbról jövő széllel vitorlázik; a balról jövő széllel vitorlázónak ki kell térnie. Az útjogos tehát angolul a "starboard tack yacht", magyarul viszont a "bekbord slágon levő hajó".Mi ebből a tanulság? Nyilván az, hogy ha ellentétes csapáson közeledő hajót látunk, ne nyelvészettel foglalkozzunk, hanem azzal, hogy honnan fúj a szél.

Az első rész itt olvasható.

Folytatjuk.

Címkék

Dömel Vilmos

Legutóbbi cikkek

Hírlevél feliratkozás