2024.11.29. - Érdekességek
Dömel Vilmos hajótervező mérnök cikksorozata
Folytatva a sorozat előző részében kezdett témát, megemlíthetünk még néhány, hajóműveletekkel (manőverekkel) kapcsolatos, a szárazföldi népek fülének szokatlan kifejezést. Például, amikor vitorlás sztorik mesélése közben szóba kerül, hogy "lébe estünk", a laikus hallgatók szánakozva összenéznek: "ez biztos nagyon nedves sportág lehet, de miért nevezik a vizet lének?" Pedig mindössze arról van szó, hogy a szél alatti (németül és angolul "lee"), vagyis a széllel ellentétes oldal felé fordítottuk a hajót. Van olyan vitorlázó is, aki a szó angol kiejtését használja: "libe estünk", erre a laikus visszakérdez: "Mibe?"
Az ellentétes manővert, a szél felé fordulást, hivatalosan "felmenetel"-nek hívják, mert a vitorlázók számára az az irány van "fent", ahonnan a valódi (a haladó hajó menetszelének hatása nélküli) szél fúj. Mivel a hajó szél felőli oldala németül "luv", mi sem természetesebb, mint hogy ezt a manővert magunk között "luvolás"-nak hívjuk. Ez rövidebb, mint a "felmenetel", azonkívül megkíméli a tapasztalatlan vendéget attól a hiedelemtől, hogy a parancs elhangzása után az árbócra kell másznia (mert mi az ördögöt jelenthet a felmenetel, ha nem ezt?)
A "lébe esés" (helyesebben és röviden: leesés) során egy idő után a hajó "raumolni" kezd. Ez a szó a háromnegyedszél (németül "Raum", angolul "reach") nevéből származik. A "Raum" teret jelent, a "reach" pedig azt, hogy "elérni". És valóban, háromnegyedszélben megy a leggyorsabban a hajó, ezen a csapáson futja be azonos idő alatt a legnagyobb teret, ilyen irányban ér el a legmesszebbre. Ehhez persze célszerű nagy méretű, nagyon öblös szabású orrvitorlát használni, amit a régimódi vitorlázók "Raumballon", a maiak pedig "ricser" (reacher) néven emlegetnek (majd még lesz szó róla a vitorlázat részeinél). Tehát: a hajó negyedszélben kreuzol vagy kreutzol, háromnegyedszélben raumol, félszélben meg félszelezik (erre, hála Neptunnak, tudtommal nem használunk idegen szót, mint ahogy a teljesen hátulról fújó szélben vitorlázásra, a hátszelezésre sem).
Lassan el is érkeztünk a rudazat, kötélzet és vitorlázat részeihez, amelyeket együttesen úgy hívnak angolul, hogy "rig". Érdekes, hogy ez a szó az angoloknál a vitorlázat típusát is jelenti ("cat rig", "sloop rig", "cutter rig", "ketch rig", stb.), azonkívül a nagyvitorla jellemző alakját is ("bermuda rig", "gaff rig", "lug rig", "square rig" stb.). A fent említett felszerelés összefoglaló neve a németeknél "Takelung" vagy "Rigg" (két g-vel), ez utóbbit szokták használni a magyar vitorlázók is.
A rigg részei közül a rudazat (régebben: árbócozat) alatt az árbócok, vitorlarudak, orrsudár együttese értendő. Az árbócokra nem használunk idegen szót (németül és angolul "Mast"), a magyar "árbóc" szó (rövid o-val!) a latin "arbor" (fa) névből származik, ugyanúgy, mint az olasz "albero", a dalmát "jarbol" és a francia "arbre" (bár náluk az árbócot jelenti a "mt" szó is, valószínűleg angolszász hatásra). A régi nagyvitorlások több darabból összeállított árbócának részeit alulról felfelé "árbóctörzs", "árbócderék" és árbócsudár" nevekkel illették, ezek külföldi megfelelőit a magyar hajósnép nem használja (ma már magukat a több darabból összeállított árbócokat sem, egy-két régi hajó kivételével). Az árbóc oldalmerevítő köteleit kitámasztó rudakat a hazai vitorlásnyelv "száling"-nak nevezi (a német "Saling" szóból), ezeknek angol neve "crosstree" (keresztfa), vagy „spreader” (a „spread” szó jelentése: széttár, szétterpeszt). Ezeket a merevítőrudakat nem szabad összetéveszteni a nagyvitorlások keresztvitorláit hordozó, mozgatható keresztrudakkal (angolul "yard", németül "Raa" vagy "Rahe"). A hajó orrán felszerelt, messze a hajó elé nyúló rúd neve "orrsudár" (a régi nagyhajóknál ez néha irdatlan hosszúságú, több részből – orrtörzs, orrderék, orrsudár – összeállított szerkezet volt). Ennek német neve "Bugspriet", angolul pedig "Bowsprit". Az angol és német kifejezésnek mindenféle keverékével és torzításával találkoztam már (beleértve a nemrég valahol olvasott "bugspicc" szót, valamint a már említett tengerész-író, Dékány András könyveiben előforduló "bucksprit" kifejezést). Nekem legjobban az "orrsudár" tetszik.
Az első rész itt olvasható. | A második rész itt olvasható.
Folytatjuk.
