Dömel Vilmos hajótervező mérnök cikksorozata
A sorozat előző részeiben a vitorlásokon tett szóbeli körsétánk visszavezetett a fedélzethez és szerelvényeihez. Most vegyük szemügyre magát a fedélzetet, és ami alatta van: a hajótest belső tereit. Ezeknek a nemzetközi vitorlás-zsargonban használatos elnevezése bizony gyakran ejti zavarba a hajók angol nyelvű típusismertetőinek tapasztalatlan olvasóját. Amikor olyasféle szakkifejezésekkel találkozunk, mint "cockpit", "bilge", "flushdeck", "coachroof", "doghouse", "head", "galley" "fo'c'sle", legtöbbször hiába vesszük elő a többkilós szótárakat.
Nos, a felsoroltak közül az első kettőt bizonyára mindenki ismeri, hiszen a hajókezelő személyzet munkaterét mi is cockpitnak írjuk (és kokpitnak ejtjük). A bilgéről is tudja mindenki, hogy ez a hajófenék belsejének elnevezése, (csak egy angol barátom jegyezte meg annak idején, hogy érdekes, ezt ők is bilge-nek írják, csak ott úgy ejtik, hogy "bildzs"). A többi kifejezés azonban megérdemel némi magyarázatot.
Ha a fedélzet (deck) teljesen sima, és semmilyen felépítmény nincs rajta (mint például némely nagy teljesítményű óceáni versenyhajónál, ahol a fedélzeten átvágódó és azt elöntő víztömeg semmilyen akadályba nem ütközik) akkor a neve "síkfedélzet" vagy "flushdeck" (a "flush" - elárasztás – szóból). Ezeknek a hajóknak nem különösebben irigylem a legénységét, mert nem tudnak a felvágódó víz elől elbújni a felépítmény (picit lekezelő angol nevén "doghouse", azaz kutyaól) hátfalának takarásában. No persze, edzett vitorlázó állja a vizet! Érdekes, hogy a "kutyaól" tetejét (a felépítménytetőt) angol barátaink viszont "kocsifedél" (coachroof) névvel illetik.
Jó, ha tudjuk, hogy a magyar hajósnyelvben a "felépítmény" gyűjtőszó jelöl minden, a fedélzetből kiálló falakkal határolt belső teret, akkor is, ha az a fedélzet alatti belső hajótér szerves része (ilyen a legtöbb vitorlás kishajó kajütje), és akkor is, ha a zárt fedélzeten álló külön építményről van szó, ami inkább a nagyhajókon szokásos. Utóbbi esetben viszont a felépítménynek saját külön megnevezése is van: ez a "fedélzeti ház" (deckhouse).
A hajótérben két helyiséggel is találkozhatunk, amelyeknek neve szokatlan, és történelmi eredetű. Az egyik a hajó-WC, közismert nevén "head". A régi vitorlás nagyhajókon a hajóorr (régies nevén "hajófő", angolul head) elé épített, az orrsudár lekötésére szolgáló rácsos szerkezetű nyúlványon volt a pottyantós illemhely, mai szóval WC – ez már valóban vízöblítésű volt (csak nem felülről, hanem alulról is...) A másik ilyen szó a hajókonyha neve, a "galley". Ez gályát jelent, és abból a régi-régi időből származik, amikor a viharos Északi-tengeren és Atlanti-óceánon közlekedő, félig vagy teljesen nyitott építésű, viking eredetű hajókon nem lehetett konyhát létesíteni, és a hideg élelemhez szokott, edzett legénység a sokkal barátságosabb mediterrán vizekre vetődve óriási meglepetéssel tapasztalta, hogy az ottani evezős gályákon bizony van konyha, és menet közben is lehet meleg ételt készíteni (a kapitánynak – sült kacsát, a legénységnek – köleskását, az evezős rabszolgáknak, a gályaraboknak meg – ami az élelmiszer-raktár padlóján megmaradt).
Ugyancsak a történelmi időkből öröklődött a hajóorrban levő matrózszállás neve is, amit a magyar tengeri nagyhajókon "foxli"-nak hívtak (aki olvasta a sorozatban már néhányszor emlegetett tengerész-író, Dékány András remek regényeit, annak nyilván ismerős ez a kifejezés). Ennek a szónak semmi köze a foxterrier kutyához, egyszerűen a "fo'c'sle" angol szó magyaros kiejtéséből származik, és a "forecastle" (előkastély, orr-kastély) rövidítése. A régi vitorlás nagyhajókon ugyanis egészen a napóleoni háborúk előtti időkig megmaradt a magas farfelépítmény és az azt ellensúlyozó, valamivel alacsonyabb rövid felépítmény a hajóorrban, amit forecastle-nek hívtak, és a legénység lakta (ellentétben a magas és a tengervíztől jóval védettebb farfelépítménnyel, amelyben a tisztikar lakozott). A tradíció a tengeren igen erős, így a fedélzeti személyzet lakóhelye a hajókon egész a legutóbbi időkig a kényelmetlen, szűk, a hajó bukdácsolásakor gyakran víz alá kerülő és hullámütésektől hangos hajóorrban, a foxliban volt, még a géphajókon is. Manapság ezt a helyet már csak a fedélzetmesteri raktár foglalja el, ahol a hajó felszereléséhez tartozó köteleket, szerszámokat, kenőanyagokat, festékeket stb. tárolják.
Az első rész itt olvasható. | A második rész itt olvasható. | A harmadik rész itt olvasható. | A negyedik rész itt olvasható. | Az ötödik rész itt olvasható. | A hatodik rész itt olvasható.
Folytatjuk.